HOGYAN (NE) HASZNÁLJUK AZ AI-T SOCIAL POSTOK ÍRÁSÁRA - AVAGY CHECKLIST A MAGYAR NYELV ELSZEGÉNYEDÉSE ELLEN
Spórolunk az idővel, de igénytelenek vagyunk. Rengetegen generáltatják a LinkedIn posztjaikat AI-val anélkül, hogy átolvasnák őket. Az eredmény? Kínos anglicizmusok, furcsa emojik és logikátlan zagyvaságok, amikkel lassan tönkretesszük a magyar nyelvet. Összeszedtem a leggyakoribb árulkodó jeleket, hogy a te posztjaidról ne üvöltsön a ChatGPT „gép-akcentusa”.
Nyilván sokan fogalmazzák újra, írják át vagy ad abszurdum generálják le teljesen pl Linkedin postjaikat, anyagaikat AI segítségével (én is). Jó esetben van egy alapgondolat, amelyet lusták vagyunk értelmesen kifejteni – rossz esetben még ez sincs meg (de az egy másik post)
De azért ekkor se legyünk restek azt elolvasni, átnézni – esetleg jobban promptolni vagy éppen a chatgpt helyett pl a Gemini-t használni- amelynek szerintem sokkal szebb a magyarja.
Így talán nem leszünk nyelvileg igénytelenek és nem romboljuk méltán különleges anyanyelvünket.
Alább néhány, a ChatGPT-re szerintem jellemző, a valódi post-írót felfedő árulkodó jel: NEM ODAILLŐ FELVEZETŐ KÉRDÉS: „Tudtad, hogy …” Tudod, mi….” – Linkedinen így csak az AI kezd mondatot (ha angolból vezeti le a szöveget)
EGYÉRTELMŰ ANGOLBÓL MAGYARRA FORDÍTÁS: „… az adat az új arany”
EMOJIK HASZNÁLATA – ki keres mini erőmű emojit egy bekezdéshez… . KÜZDELEM A NÉVELŐKKEL: „Az Adobe Content Credentials-szel próbálja megoldani a problémát” helyett „Az Adobe a Content Crendetials-szel”
AZ INKÁBB BESZÉLT NYELVRE JELLEMZŐ FELSZÓLÍTÓ MÓD TÚLZÓ HASZNÁLATA, INDOKOLATLAM TEGEZÉS – „Nézd meg a zeneipart”
KONTEXTUSIDEGEN KÖLTŐI KÉRDÉSEK – „Léptünk már ebbe a pocsolyába?
TÖMEGES SZÓISMÉTLÉS – amikor egy bekezdésben 3-4-szer van ugyanaz a szó
AMIK, AMIT – a helyes írott, amelyek, amelyet helyett
FURA HATÁSKELTÉS, HIÁNYOS MONDAT : „Ez már itt van” (Pl valami újdonság, tech) (ezekből amúgy bárki írhat egy bővíthető agent promptot, mint kerülendő, tiltó lista)
Alább még néhány további példa arra, ami magyarosnak hangzik, de mi mégsem így mondanánk – és másodszorra elolvasva (tényleg érdemes kétszer elolvasni őket) katyvasz az egész
„A dotcom-lufi egy nyílt karnevál volt.” – Mi az a nyílt karnevál? „Az egyik oldalon ott vannak a profitgépek” – Vajon melyek azok a profitgépek? „A befektetők bármire pénzt dobtak,”- Az angol mond ilyet, a magyar nem. „Akik egyfajta "bizalmi pecsétet" tudnak adni a tartalomra.” - A pecsétet nem adjuk, hanem ütjük „És pont ekkor jön az AI másik arca” – Ilyet ember biztos nem ír (beszédben talán) „Ma egy furcsa helyzetben vagyunk” – helyesen Ma furcsa helyzetben vagyunk – de még inkább „Mára furcsa helyzet állt elő” „A római amforák precízen tartalmazták a termelő nevét” – Mármint, hogy rá volt írva…. „Tudod, mi a különbség egy diák és egy Forma-1-es pilóta között? A diák bemagolta a könyveket, a pilóta viszont ezredmásodpercek alatt reagál a valóságra.”Jól hangzik, de mire gondol a költő? Az alma pirosabb, mint amilyen édes az eper? Mi köze a két dolognak – a tanulásnak és reakcióidőnek egymáshoz?
ÉS AKKOR LEGYEN ITT A VÉGÉRE TŐLEM IS EGY KÖLTŐ KÉRDÉS: Vajon mi lesz a jövő: Az AI tanul meg hamarabb szépen magyarul – vagy mi szokunk hozzá a jól hangzó, de igazából képzavaros, fából vaskarikai műmagyarhoz.